Egy igazi Anyából új(ra) Nő nap

Nem is tudom, hogy hol kezdjem. Talán egy vallomással. Kb egy hónapja azt érzem, hogy szétesett…. Hmmmm, mi? Nem is tudom. Az erős lenne, hogy az életem, hiszen minden megvan. A családom, a munkám, a motivációm, minden a helyén. Mégis úgy érzem, hogy a részecskéim egy kevésbé kontúros halmazban lökdösődnek, és nincsenek abban a harmóniában, […]

Bántalmazás – NANE levél

Talán emlékeztek rá, hogy nyár elején írtam egy szóbeli bántalmazásról, aminek szem- és fültanúja voltam a játszótéren. Akkor írtam a NANE-nak is, akik sajnos nem tudtak nekem interjút adni, viszont egy részletes és kimerítő válaszlevelet írtak, amit mindenki épülésére itt közzéteszek. Vigyázzunk magunkra és egymásra! “Az általad leírt jelenet egy bántalmazás pontos jellemzése. Magyarországon nagyjából […]

Ovikezdés

Jelentem két óvodás fiúgyermek édesanyja vagyok. Nagyon félve merem leírni ezeket a karaktereket. Mármint az életkor, az óvodai felvétel meg minden stimmel, de hogy ugye mikor kezdik meg valójában meg hogy, az mindig izgalmas kérdés… Én már nagyon nagyon vártam a szeptember 1-et. Gyerekkoromban azért, hogy végre találkozhassak az osztálytársaimmal, most azért, hogy végre egy […]

Itt van újra

Mint már mondtam, nekem a szeptember egyfajta miniújév. Ma, ahogy szüreteltük a mogyoróbokrot, eszembe jutott, hogy kb pont egy éve ugyanígy, ugyanezen bokornak a termése volt az illusztrációja az őszköszöntő, merengő posztomnak. Így hát ezerrel beindult a fejemben az évértékelés. Akkor aggódtam a második hullámtól, a sötét, hideg napok bezártságától, hát nem hiába. Megvolt minden, […]

A saját csendem

Vecsei H Miklós (alias Hasi)-tól hallottam, na nem személyesen , hogy a mai kor embere nem tud mit kezdeni a saját csendjével. Avagy nem bír egyedül csendben lenni. Kisgyermekes anyaként első reakcióból talán felröhög az ember lánya: mikor lenne nekem lehetőségem csendben lenni? Bárcsak végre lenne egy kis csend körülöttem. Én komoly önvizsgálat után rájöttem, […]

Könnyes búcsú

Az én kisebbik ördögfiókámnak ma volt az utolsó napja a bölcsiben. Őrület, hogy hogy rohan az idő. Pár pillanattal ezelőtt még a hasamban kungfuzott… Nem volt – szülők részvételével – megrendezett ballagás, a gondozónéniktől még egyszer korábban el-és megköszöntünk mindent, most meg kinek-kinek nyári programja szerint össze-vissza jön el az utolsó nap. Beszélgettünk róla persze, […]

Wellness tanulságok

Heti két délután a csoda babysitterünk hozza el a gyerekeket az intézményekből és vacsoráig vigyáz rájuk. Ezeket az időket MINDIG NAGYON tudatosan igyekszem kihasználni. Hónapok óta vagy dolgoztam vagy a coaching tanfolyamra tanultam vagy gyakoroltam a coachingot, beszereztem a gyerekeknek a beszereznivalót, takarítottam, ha már nagyon muszáj volt, max egy órát sétáltam a végén, hogy […]

Nyaralós hagyományok

Van nálunk a nyaralással kapcsolatban legalább két hagyomány. Nagyon ragaszkodunk hozzájuk, mivel máshogy még nem nagyon próbáltuk… 1. Kifejezetten szeles, hűvös hétre időzítjük a strandolós nyaralásunkat. A 35 fokot a pesti aszfalton szeretjük tölteni, nyaralás előtt és után hetekig, ilyenkor pedig élvezzük, hogy délelőttönkét pulcsiban dideregve nézhetjük a vizet. 2. Nem múlhat el nyaralás baleset […]

Pénz, varrás és idegrendszer

A nagyfiam elkezdődött érdeklődni a pénz iránt, amit – mármint a pénzügyi tudatosságra nevelés – márcsak a szakmám miatt is nagyon fontosnak tartok, de most mégsem erről szeretnék írni, hanem a varrásról. Bármilyen szedett-vedetten hangzik az első bekezdés, van összefüggés. Ugyanis a pénzét egy kis szütyőbe gyűjti, aminek hétvégén leszakadt a füle. És megígértette velem, […]

Ágyrajárók

Szerintem a legtöbben hitetlenkedéssel vegyes lemondással vesszük, amikor egy anyatársunk azzal dicsekszik, hogy a gyerekei jó alvók. Nem ismeretlen számomra az élmény. IDŐLEGESEN. Például mindkét gyermekem átaludta az összes éjszakát és nappal sem volt velük gondom pár hetes koruktól féléves korukig. Aztán jött egy hosszabb szívás periódus, ahogy fogalmaztam: “segítséggel alvók” voltak, sok-sok fogzós szenvedéssel, […]

NyaralásON

Jajjj, ez a nyaralás dolog… Tegye fel a kezét, aki az első pillanattól élvezi!! Van először is a mit vigyünk mizéria… Napokkal előtte listákat írok, a bevásárlást szervezem, na azt az egyet pont elfelejtettem, akkor mégiscsak beugranál még egyszer (kétszer) hazafelé a boltba? Aztán jön a TELJES háztartás felpakolása. Ami bosszantó, hogy két napra csaknem […]

Igaz(ság)

BÁRMIRŐL is legyen szó… Nem neked van igazad. Nem nekem van igazam. Van igazságod. Nekem is van igazságom. Nem, nem tudod jobban nálam, hogy nekem mi a jó. Nem, én nem tudom jobban nálad, hogy neked mi a jó. Van igazság abban, amit mondasz, de az ellenkezője mellett is lehet érvelni. Van értelme egyáltalán egymással […]

24 óra idill

24 órányi felhőtlen békés derű. Megszakítatlanul. Szerintem kisgyermekeseknek ez azért ritkán adatik meg. Nekem ezen a hétvégén megadatott. Figyelem, helyenként nyálas tartalom következik! Az első alkalom, hogy a gyerekek nélkül alszunk. Hogy se Anya, se Apa nincs ott a reggeli ébredéskor sem! Hű, elég parás… És minél többet vár rá az ember, annál inkább az… […]

Lassan egy hete történt, és képtelen vagyok kiverni a fejemből

Ebben most nem lesz semmi kedves. Ne olvasd el, ha most nem vagy erős. Lassan egy hete történt, és képtelen vagyok kiverni a fejemből. A szokásos játszótéren, a szokásos időpontban múlattuk az időt a gyerekekkel, amikor egy ismeretlen családra lettem figyelmes. Elsőre nem volt bennük semmi különös, de mégis, azt éreztem, hogy valami nem stimmel. […]

Egy érzelemdús nap margójára – avagy csapongó blog egy magas csapásszámú nap végén

Ma rendkívül érzelmes, érzelmi kitörésekben, hangerőben és könnyekben gazdag napom volt. Mondjuk ez nem olyan nagyon meglepő/ritka, mert ebben a családban valahogy senki nem bír visszafogott lenni, akárhogy is szeretném. De ma tényleg. Minden napszakra jutott valami igazán erős. Agyeldobós, veszekedős, megbánós, bosszantós, kétségbeesős, meghatós, megrázós, plusz a szokásos. ? Végtelenül hálás vagyok – sokat […]

2021 első randija

Egy térd a vesémben. De olyan stabilan, hogy már hiányozna, ha nem fúródna bele. Túl világos van. Miért nem tudja rendesen lehúzni a redőnyt?!? Hányszor mondtam már, hogy én sötétben szeretek aludni!! Értem, hogy neki mindegy. Köhögés. Olyan igazi krákogós, fuldokló köhögés a gyerekszobából. Amelyik nem a vesémet nyúzza, az meg köhög… Hogy lesz így […]

Nyűgös napok

Vannak napok, amikor az ember már reggel elkezdi várni, hogy legyen már vége. Mert nyűgös. Mert semmi sem jó. Mert csak azt várja, hogy úgy igazán nagyon kiakadhasson. Őrjöngjön. Tomboljon. De utána sem lesz jobb. Nincs megkönnyebbülés. Csak a nyűg marad. Stop. Saját magadra értelmezted a fentieket vagy a gyermekedre? Ugye? Mindkettőre ugyanúgy igaz lehet… […]

Könyvajánló az óvodás korosztály számára (3-6 év)

Az óvodás korosztály számára már igazán rengeteg könyvet lehet ajánlani. Ekkorra megérnek szépen arra, hogy hosszú történeteket végig hallgassanak nyugodtan és csendben, akár minimális illusztrációval. De szerintem ez csak akkor alakul ki rendesen, ha korábban is folyamatosan találkozott a könyvekkel. A túlingerelt audiovizuális ingerekkel – hangos, villogó, pár másodpercenként helyszínt váltó mesefilmekkel vagy az idegesítő […]

Könyvajánló totyogóknak, bölcsiseknek – 1-3 éves korban

Nem tudom, nálatok mi a helyzet, de nálunk mától a bölcsi is bezárt. Amúgy is nagyon jó program az egy-három éves korosztállyal a közös olvasás, a könyvek nézegetése, böngészése, arról való beszélgetés. De ezen felül – ha már előtte nézegettétek közösen – akkor az a jó hírem van, hogy ebben a korban már simán van […]

Kollektív trauma?

Hallgattam valamelyik nap házimunka közben egy podcast-et, melyben pszichológusok beszélgettek a pandémia pszichés hatásairól, a lelki segítségnyújtás lehetséges (átalakulófélben lévő) formáiról. Nagyon sok érdekes dolgot mondtak, de egy gondolatmenet különösen megmaradt bennem, és már napok óta kattog a fejemben. Azt mondták, hogy szemben az egyénileg átélt stresszekkel, traumákkal, ami most történik, az világszinten mindenkivel történik, […]