Az óvodás korosztály számára már igazán rengeteg könyvet lehet ajánlani. Ekkorra megérnek szépen arra, hogy hosszú történeteket végig hallgassanak nyugodtan és csendben, akár minimális illusztrációval. De szerintem ez csak akkor alakul ki rendesen, ha korábban is folyamatosan találkozott a könyvekkel. A túlingerelt audiovizuális ingerekkel – hangos, villogó, pár másodpercenként helyszínt váltó mesefilmekkel vagy az idegesítő tücc-tücc műdalokkal nagyon nehéz felvenni a versenyt.
Ugyanakkor megéri.
Nyilván az embernek – még ha anya is – van olyan, hogy egyszerűen KELL egy kis nyugi, és fordulhat az „elektronikus babysitterhez”, a kütyükhöz. De tapasztalatból mondom, hogy nagyon könnyű rászokni – mind szülői (mert gyors és egyszerű megoldás), mind gyermek oldalon (irtózatosan zombivá és függővé tesz), csak aztán meg is van a következménye…
Én már ebben a második bezárt tavaszi időszakban nem szeretném megismételni a tavalyi túlkapásokat. Akkor sajnos temérdek időt töltöttek a mesenézéssel. Most szigorúan heti egy – de akkor egy rendes mesefilm lehet – alkalom engedélyezett, általában vasárnap délután, ha nincs más program. És eddig megy így is a home office velük… Aztán persze nem szeretném majd, ha itt a nagyképűségemből le kéne adnom, és bevallani, hogy megtörtem ?
Amit viszont engedek kvázi korlátlanul, amikor nekem mellettük meetingelnem kell, az a hangos mesék. És szeretik is szerencsére.
Na de ez most egy könyvajánló, szóval jöjjenek a javaslataim. Mivel a gyermekeim jelenleg ebben a korosztályban vannak, így a listám még a jövőben folyamatosan bővülhet, és ha szeretnétek, akkor fogom is majd bővíteni idővel.
A három szülinapi torta
Elsőként egy óvodában játszódó, érzékenyítő könyvre esett a választásom. Sziliről szól, aki újonnan érkezett az oviba, ami eleve egy stresszes helyzet. Ráadásul apránként kiderül, hogy Szili kicsit másabb, mint a többi gyerek. Koraszülöttségéből fakadóan a látása és a mozgása sem tökéletes, viszont nagyon okos, és kivívja a gyermekek szeretetét az érdekes információkkal, az őszinteségével, és – miután összeszedte minden bátorságát – a kiállásával.
Kufli
A Kuflikkal nem is tudom, hogy hogyan állok… Megmondom őszintén, hogy nekem túl elvont, és nem értem, hogy mit esznek rajta a gyermekek. Mind a szöveg, mind az illusztráció egyértelműen drogos hátteret sejtet nálam, ugyanakkor a felnőttek számára egyértelműen kihallható mély üzenetek is vannak benne. A könyvből készült mesesorozatban Scherer Péter a narrátor, akit imádok – lehet, hogy ezért viselem el. Mindenesetre a gyerekek szeretik…
Szutyoksári
A Szutyoksárit arra az esetre javaslom, ha nincs tervben semmilyen mélyebb tartalom, feldolgozandó probléma, csak simán szeretnétek együtt nevetgélni azon, ami ha a könyvben történik vicces – ellenben a valóságban, anyaként időnként horrorisztikus… Ugyanis Szutyoksári – minden igyekezete ellenére… – minden egyes alkalommal addig ügyeskedik, amíg vagy ő, vagy a környezete nem lesz elfogadhatatlanul szutykos… A drámai tetőfokot akkor érjük el – legalábbis számomra itt vált vérfagyasztóvá a sztori – , amikor Szutyoksári az egész konyhát elárasztja valami zsíros paradicsomos szósszal. ÁÁÁÁÁ
Tóbiás, a kukásautó
Tóbiás, a kukásautó mindenféle kalandokba keveredik szolgálat közben, különösen, ha valamilyen extra feladatot kap, és átvezénylik egy-egy alkalommal. Az én fiaim kicsit kevesellték az illusztrációt – mert azért ez az óvodás korosztályon belül inkább a kisebbeket köti le, nekik meg még kellene a több kép. Ennek ellenére – esti meseként – már kétszer is végig olvastuk az összes részt, szóval merem ajánlani. ?
3-5-8 perces mesék
A 3-5-8 perces mesék kiadványok azért jók, mert valóban annyi ideig tart elolvasni egy-egy mesét, ahogy azt ígérik. Ez az előzetes információ különösen hasznos lehet az utolsó meséről való alkudozás közben, vagy ha várakozást próbálunk elütni vele, és jól jön, ha be tudjuk tájolni, hogy mibe is vágunk bele.
Nekünk két rész van meg belőle. A bolondozós tényleg elég bolond… Viszont a fiaim nem nevettek rajta. Kicsit félek is, hogy komolyan vették…
A hős lovagos és kalózlányos kötet az emancipációtól és a girlpower-től füstöl. Ajánlom figyelmedbe, ha a lányodat bíztatni kell, vagy ha a fiaddal szeretnéd megismertetni a mai nők képességeit. ? Ha csak klasszikusokat olvasnánk, azt hinnék, hogy a királylány összepisili magát a boldogságtól, hogy végre megtalálta valaki, és persze onnantól fogva egész életében hálásan boldog lesz.
Nem árt, ha a fiaink is tudják, hogy milyen superwoman-ek szaladgálnak odakint, nemigaz?
Ebben a posztban még két tematikus, konkrét problémakört feldolgozó, vagy a félelmek feldolgozásában segítő könyvet ajánlok.
Nálunk mostanság – életkori, teljesen természetes – mindenféle félelem van épp terítéken, ezért azok közül választottam.
Félelem a sötéttől
A főszereplő Hupp, a bagolyfióka aki fél a sötéttől. Ez mondjuk extrán gáz, mivel a baglyok éjszakai állatok. Kicsit aggódik is a bagolymama a csemetéje jövője miatt, az apukának meg kezd elege lenni, hogy a nagyétvágyú fia nem segít neki a vadászatban. Ezért bíztatják a fiókát, hogy beszélgessen a fa alatt sétáló emberekkel, és részről-részre másik szemszögből tudjuk meg, hogy milyen is a sötét. Csodálatos? Izgalmas? Fontos?
Minden rész végén színt vall Hupp, hogy hogyan is áll most ezzel a sötétségparával. Mi részenként olvastuk esti meseként, és a könyv második felében a nagyfiam már ki volt akadva: mikor szereti már meg Hupp a sötétet?
Aki nem szeretne spoilert, az ne olvassa tovább… Az utolsó oldalon… ?
Félelem a betegségektől vagy az orvostól
Manapság különösen releváns szerintem a betegségekről, tünetekről, a megelőzésről fontosságáról, a kezelési lehetőségekről, és a gyógyulásba vetett hit és bizalom témájáról beszélgetni a gyermekeinkkel. Ebben sokat segíthet ez a könyv, ami a gyermekek körében leggyakrabban előforduló betegségeket, esetleg baleseteket dolgozza fel. Minden esetben őszintén, valóságnak megfelelően, a gyermeket partnerként kezelve, de azért mégiscsak az ő szintjén megérthető módon tárgyalja az aktuális nyavalyát. Nagyon korrekt, inkább a nagyoknak javaslom. Különös tekintettel az influenza fejezetre, amiben a fertőzésveszélyről, a kézmosásról, a kellemetlen légúti tünetekről, és természetesen a gyógyulásról olvashatunk.
