Anya törvényeim – közül kettő

Ma éjjel úgy alakult, hogy szűk családunk összes tagját a franciaágyban érte a hajnal – és onnan még meglepően hosszúnak tűnt az idő, mire ébresztett végre az óra. Ilyen már nagyon régen volt. A kisebb fiam teljesen szabadon rúg, csapja hátra a fejét, szorongatja meg a nyakam – ahogy a kedve/álma diktálja. A nagyobb – […]

Egy igazi Anyából új(ra) Nő nap

Nem is tudom, hogy hol kezdjem. Talán egy vallomással. Kb egy hónapja azt érzem, hogy szétesett…. Hmmmm, mi? Nem is tudom. Az erős lenne, hogy az életem, hiszen minden megvan. A családom, a munkám, a motivációm, minden a helyén. Mégis úgy érzem, hogy a részecskéim egy kevésbé kontúros halmazban lökdösődnek, és nincsenek abban a harmóniában, […]

Ovikezdés

Jelentem két óvodás fiúgyermek édesanyja vagyok. Nagyon félve merem leírni ezeket a karaktereket. Mármint az életkor, az óvodai felvétel meg minden stimmel, de hogy ugye mikor kezdik meg valójában meg hogy, az mindig izgalmas kérdés… Én már nagyon nagyon vártam a szeptember 1-et. Gyerekkoromban azért, hogy végre találkozhassak az osztálytársaimmal, most azért, hogy végre egy […]

Itt van újra

Mint már mondtam, nekem a szeptember egyfajta miniújév. Ma, ahogy szüreteltük a mogyoróbokrot, eszembe jutott, hogy kb pont egy éve ugyanígy, ugyanezen bokornak a termése volt az illusztrációja az őszköszöntő, merengő posztomnak. Így hát ezerrel beindult a fejemben az évértékelés. Akkor aggódtam a második hullámtól, a sötét, hideg napok bezártságától, hát nem hiába. Megvolt minden, […]

A saját csendem

Vecsei H Miklós (alias Hasi)-tól hallottam, na nem személyesen , hogy a mai kor embere nem tud mit kezdeni a saját csendjével. Avagy nem bír egyedül csendben lenni. Kisgyermekes anyaként első reakcióból talán felröhög az ember lánya: mikor lenne nekem lehetőségem csendben lenni? Bárcsak végre lenne egy kis csend körülöttem. Én komoly önvizsgálat után rájöttem, […]

Könnyes búcsú

Az én kisebbik ördögfiókámnak ma volt az utolsó napja a bölcsiben. Őrület, hogy hogy rohan az idő. Pár pillanattal ezelőtt még a hasamban kungfuzott… Nem volt – szülők részvételével – megrendezett ballagás, a gondozónéniktől még egyszer korábban el-és megköszöntünk mindent, most meg kinek-kinek nyári programja szerint össze-vissza jön el az utolsó nap. Beszélgettünk róla persze, […]

Wellness tanulságok

Heti két délután a csoda babysitterünk hozza el a gyerekeket az intézményekből és vacsoráig vigyáz rájuk. Ezeket az időket MINDIG NAGYON tudatosan igyekszem kihasználni. Hónapok óta vagy dolgoztam vagy a coaching tanfolyamra tanultam vagy gyakoroltam a coachingot, beszereztem a gyerekeknek a beszereznivalót, takarítottam, ha már nagyon muszáj volt, max egy órát sétáltam a végén, hogy […]

Nyaralós hagyományok

Van nálunk a nyaralással kapcsolatban legalább két hagyomány. Nagyon ragaszkodunk hozzájuk, mivel máshogy még nem nagyon próbáltuk… 1. Kifejezetten szeles, hűvös hétre időzítjük a strandolós nyaralásunkat. A 35 fokot a pesti aszfalton szeretjük tölteni, nyaralás előtt és után hetekig, ilyenkor pedig élvezzük, hogy délelőttönkét pulcsiban dideregve nézhetjük a vizet. 2. Nem múlhat el nyaralás baleset […]

Pénz, varrás és idegrendszer

A nagyfiam elkezdődött érdeklődni a pénz iránt, amit – mármint a pénzügyi tudatosságra nevelés – márcsak a szakmám miatt is nagyon fontosnak tartok, de most mégsem erről szeretnék írni, hanem a varrásról. Bármilyen szedett-vedetten hangzik az első bekezdés, van összefüggés. Ugyanis a pénzét egy kis szütyőbe gyűjti, aminek hétvégén leszakadt a füle. És megígértette velem, […]

Ágyrajárók

Szerintem a legtöbben hitetlenkedéssel vegyes lemondással vesszük, amikor egy anyatársunk azzal dicsekszik, hogy a gyerekei jó alvók. Nem ismeretlen számomra az élmény. IDŐLEGESEN. Például mindkét gyermekem átaludta az összes éjszakát és nappal sem volt velük gondom pár hetes koruktól féléves korukig. Aztán jött egy hosszabb szívás periódus, ahogy fogalmaztam: “segítséggel alvók” voltak, sok-sok fogzós szenvedéssel, […]

NyaralásON

Jajjj, ez a nyaralás dolog… Tegye fel a kezét, aki az első pillanattól élvezi!! Van először is a mit vigyünk mizéria… Napokkal előtte listákat írok, a bevásárlást szervezem, na azt az egyet pont elfelejtettem, akkor mégiscsak beugranál még egyszer (kétszer) hazafelé a boltba? Aztán jön a TELJES háztartás felpakolása. Ami bosszantó, hogy két napra csaknem […]

Igaz(ság)

BÁRMIRŐL is legyen szó… Nem neked van igazad. Nem nekem van igazam. Van igazságod. Nekem is van igazságom. Nem, nem tudod jobban nálam, hogy nekem mi a jó. Nem, én nem tudom jobban nálad, hogy neked mi a jó. Van igazság abban, amit mondasz, de az ellenkezője mellett is lehet érvelni. Van értelme egyáltalán egymással […]

Személyi edzés 1. – Felmérés és SMR henger

Már jó ideje nyomom az edzéseket, az első bérletem felénél járok, de csak most tudtam időt szakítani a blogolásra. Azért nagyon büszke vagyok ám magamra emiatt: a munkát azt csinálom ezerrel és alig van időm beszélni róla ? De nem akarok ennyire előre szaladni, mert a legelső alkalom mindenképp megér egy külön misét. Megbeszéltük Zsófival, […]

Személyi edzés 0. – Az előzmények

Ti is azok közé az emberek közé tartoztok, aki szerint – ha csak nem élsportolóról van szó – személyi edzőhöz járni az idő- és pénzmilliomos emberek fellengzős hobbija? Én bevallom, hogy így gondolkoztam róla. Pontosabban nem is igazán gondolkoztam én ilyeneken, csak ha szóba került, vagy láttam – megboldogult gyermek előtti életemben – edzőteremben személyi […]

Egy home office délelőtt – Karantén életérzés

Tegnap kissé felhúztam magam az internet népén, amikor bőszen kommentelték a „minek szül az ilyen gyereket”, „ha nem tudja lefoglalni az a szülő hibája” jól bevált szólamokat egy olyan indító bejegyzésre, hogy az otthon DOLGOZÓ szülők vinnék már a gyerekeket oviba, bölcsibe. Na kérem szépen, akkor elmesélném a ma délelőttünket. Egy fél munkanapot. 8-12-ig. Reggel […]